Brüsszel | Nem tartalmaz túl biztató üzeneteket az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos gazdasági előrejelzése. Tavaly még 0,3 százalékos 2013-as növekedésre számítottak, amit most 0,1%-os zsugorodásra rontottak, miközben a nemzetgazdasági minisztérium 0,9%-ot vár. A 2014-es évre továbbra is 1,3 százalékos növekedést prognosztizálnak.
 
Nagyobb lehet a magyar hiány
Brüsszel szerint az államháztartási hiány mértéke Magyarországon a GDP arányában idén és jövőre is a 3,4 százalékos szinteken fog alakulni. Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője szerint 300 milliárd forintos, Németh Dávid, az ING szakértője szerint pedig 200 milliárd forint körüli kiigazító csomagra lehet szükség Magyarországon az Európai Bizottság friss előrejelzése alapján. Az EB gazdasági prognózisának ismertetése után, tegnap délelőtt kismértékben gyengült a forint a devizapiacon.
 
Olli Rehn, az EB gazdasági és pénzügyi biztosa tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: Magyarország a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére jelölt hat ország között van. Rehn a prognózis ismertetésekor úgy fogalmazott: a magyar kormány többlet konszolidációs lépéseket tett, amelyek közül néhányat az EB még nem vett figyelembe jelenlegi előrejelzésében.
 
Varga Mihály tárca nélküli miniszter közölte: a magyar kormány tartja magát a korábban elfogadott, 3 százalék alatti hiánycélhoz. Mint fogalmazott: „Lassan hagyomány, minden évnek úgy futunk neki, hogy az EB vitatja az adott év kormányzati prognózisát. A vita azonban 2011-ben és 2012-ben is úgy dőlt el, hogy a magyar kormány álláspontja igazolódott.”
 
Csehország: egy újabb nehéz év
A tavaly gazdasági visszaesést elszenvedett Csehországra is nehéz év vár. 2013-ban csak stagnálást vár az Európai Bizottság, ráadásul Prága esetében is az a veszély fenyeget, hogy az államháztartási hiány túllépi a 3 százalékot.
Miroslav Kalousek pénzügyminiszter máris közölte, tartani fogják a hiánycélt, ám ez a stagnáló gazdaság mellett csak újabb takarékossági intézkedések meghozatalával lehetséges. Kalousek úgy véli, a GDP-hez viszonyított 0,2–0,3 százaléknak megfelelő költségvisszavágásra lesz szükség, ami megoldható a minisztériumok működési költségeinek visszavágásával. (mi, só, MTI)